október 2023

Bűvös virág

A majd’ 200 éves madáchi kérdés – „Megy-é előre majdan fajzatom?” – napjainkban nem elméleti, hanem nagyon is gyakorlati. Kalandor vállalkozásokhoz társulunk, vagy felélesztjük-e jobbik énünket, a bennünk lakó költőt?

Szenvedély egy felvonásban

Időpont: 2023.11.03. (Péntek) 18:00
Helyszín: Városi Művelődési Központ – színházterem
3170 Szécsény, Ady Endre út 12.

Az előadás látogatása ingyenes!

A halálos ágyán fekvő Madách Imre felbukkanó vízióiból építkező egyfelvonásos színmű az író hármas szenvedélyét mutatja be: az istenkeresést, a hitre való vágyódást, a szerelemre történő áhítozást és a hazaszeretet megélését. Mindhárom témakörben különleges sorsot élt át a darab 200 évvel ezelőtt született hőse.

Madách édesanyja, Majthényi Anna korán megözvegyült, és ez fölerősítette markáns öntudatosságát, ellentmondást nem tűrő, meggyőződéses magabiztosságát. Az anya kizárólagosságra törekvő szeretete és az apai példa kényszerű hiánya Madách számára megnehezítette a felszabadult szerelem és az azon alapuló házasélet lehetőségét. Feleségül vette Fráter Erzsébetet, aki mindig saját örömét kereső, táncolni, lovagolni vágyó, zabolátlan, szenvedélyes, hol mosolygó, hol szomorú, csapongó egyéniség volt. Az anya és menye között folyamatosan feszült maradt a viszony.

A Madách-házaspár csupán hét éven át élt boldogan. A család nyugalmát végérvényesen felborította Madách 1858. augusztusi letartóztatása, az egy évnyi vizsgálati fogság következményei végképp tönkretették magánéletét. A válás rendkívül megviselte, a munkába menekült.

Küzdelmeibe, szenvedélyes kapcsolatainak sokszínűségébe enged bepillantást a Bűvös virág – tisztelegve a 200 éve született Madách előtt.

Madách 200: A Bűvös virág előadás előkészületek

,,TÖK JÓ DÉLUTÁN”

Készíts töklámpást! Tökfaragó verseny. Szeretettel várjuk a családokat és baráti társaságokat.
Időpont: 2023.10.31. (Kedd) 15:00
Helyszín: Szécsényi Városi Művelődési Központ
3170 Szécsény, Ady Endre út 12.

Gondoltad volna?
A tökfaragás sokkal inkább magyar, mintsem amerikai hagyomány.
A tökfaragás sokak számára az őszi dekoráció elkészítéséhez tartozó tevékenység, mások szerint mindössze a halloween ünnepével importált, a magyar hagyományoktól kifejezetten idegen elem. De kinek van igaza?
A dolog érdekessége, hogy a 20. század eleji paraszti világban kifejezetten kedvelt volt Magyarországon a töklámpások készítése, amivel ijesztgették, heccelték egymást a fiatalok. Sok helyen tökvicsorinak hívták a betakarítást követően, néhol kifejezetten halottak napja és mindenszentek idején faragott tököt. A népszokás Erdélyben is kifejezetten kedvelt volt. Egyes tájegységeken a Luca-tök volt ismert, ami természetesen Luca-napra készült. A faragott tököt ebben az esetben is gyertyákkal világították ki, és a cél szinten az ijesztgetés volt. Az Amerikában olyan jellemző halloweeni tök valójában az európai kultúrkörből került ki, majd onnan importáltuk vissza. Ha tehát eddig túlságosan amerikainak érezted a tökfaragást, most bátran vesd bele magad, és gondolj a magyar ősökre, akik már több, mint száz évvel ezelőtt is hasonló faragványokkal ijesztgették egymást a paraszti világban.
A tökfaragás baráti, de családi programnak is szuper. Nem is kell hozzá túl sok eszköz, leginkább a kreativitásunk. Azért persze nem árt egy szép nagy tök, és egy éles hobbifűrész, vagy kés. Ha egyszerűbb arcot szeretnél faragni, legyen az mosolygós vagy éppen ijesztő, azt lemosható filccel azonnal rá is rajzolhatod az előzőleg megtisztított és a belsejétől megszabadított tökre. Bonyolultabb mintákhoz érdemes sablont készíteni, akár csak kinyomtatni egy mintát, amit ha ráragasztasz a tökre, egy éles késsel már át tudod vinni a felületére a követendő vonalakat, amit aztán filccel még meg is rajzolhatsz a tökön.

Töklámpás készítése

Ünnepi megemlékezés az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából

Időpont: 2023.10.23. Hétfő
Helyszínek:
Városháza – 3170 Szécsény, Rákóczi út 84.
Szécsényi Nemzetőrség emléktábla – 3170 Szécsény, Rákóczi út 97.
Szécsényi Városi Művelődési Központ – Kamaraterem
3170 Szécsény, Ady Endre út 12.

Az emléknapról

1956. október 23-án Budapesten az egyetemi diákság felvonulásával kezdődött a szovjet megszállás és a kommunista elnyomás elleni felkelés. A diákfelvonulások után a Parlament előtt már több százezer fő hallgatta Nagy Imre reformokat ígérő beszédét. A fegyvertelen tömegre a Rádió épületénél leadott véres sortűz hatására estére fegyveres felkelés bontakozott ki. A tüntetők ledöntötték a Dózsa György úti Sztálin-szobrot, a kommunista diktatúra jelképét, és hajnalra elfoglalták a Magyar Rádió épületét.

Bár az elkövetkező napokban Nagy Imre törvényesen megalakult kormánya megtette a kezdő lépéseket a demokratikus átalakulás felé, és a szovjet csapatkivonási tárgyalások is megkezdődtek, az orosz tankok november 4-én hadüzenet nélkül megindultak a főváros ellen. November 10-e körül a túlerő legyűrte a felfegyverzett civil felkelők ellenállását. A megtorlás elől százezrek menekültek el az országból, ám a Kádár-rezsim így is ezreket börtönzött be, és több száz forradalmárt kivégeztek.

A forradalom leverését követően tilos volt október 23-ára emlékezni, sőt megemlíteni is. A hivatalos kommunista álláspont szerint „ellenforradalom” zajlott, melyet „reakciós” és „köztörvényes elemek” szerveztek. Október 23-a emlékét csupán a külföldre emigráltak őrizhették nyíltan.

Idehaza az 1980-as évek végén, a rendszer gyengülésével párhuzamosan kezdett ’56 valódi története nyilvánosságot kapni. Október 23-a jelképpé válását jelzi, hogy 1989. október 23-án az akkori megbízott államfő, Szűrös Mátyás a Parlamentnél összegyűlt százezres tömeg előtt kiáltotta ki a III. magyar köztársaságot.

Az új, demokratikusan választott Országgyűlés nyilvánította hivatalos nemzeti ünneppé október 23-át az 1991. évi VIII. tv. alapján, amelyet a 2012-es Alaptörvény is megerősített.

Szenográdiné Végh Erzsébet – “LÉLEK – Esszencia”

Megnyitó: 2023.10.05. (Csütörtök) 17:00
Helyszín: Szécsényi Városi Művelődési Központ  – Szabó István Galéria
3170 Szécsény, Ady Endre út 12.
A tárlat 2023. november 5-ig látogatható.