Nemzetközi Erkel Ferenc Kórustalálkozó
Időpont: 2023.05.20. (Szombat) 16:00
Helyszín: Városi Művelődési Központ színházterme
3170 Szécsény, Ady Endre út 12.
Időpont: 2023.04.26. (Szerda) 17:00
Helyszín: Szécsényi Városi Művelődési Központ – Szabó István Galéria és a kamaraterem
3170 Szécsény, Ady Endre út 12.
Az avatóünnepséget komolyzenei koncert követi Takács Lilla operaénekes és Horváth Marcell zongoraművész közreműködésével.
Időpont: 2023.04.15. (szombat)
Helyszín: Városi Művelődési Központ
3170 Szécsény, Ady Endre út 12.
Ünnepi műsor és eredményhirdetés: 12:30
A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta, április 11-én, József Attila születésnapján ünneplik. Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és -versenyekkel tisztelegnek a magyar líra előtt. A rendezvényeken klasszikus és kortárs költők versei egyaránt szerepelnek. Gyakran diákok, vagy éppen a ma is élő szerzők tolmácsolják a költeményeket. Az ünnepet Magyarországon kívül a szomszédos országok magyarlakta területein is megünneplik.
Időpont: 2023.03.14. Kedd
Helyszínek:
Szontagh Pál emléktábla – 3170 Szécsény, Rákóczi út 111.
Szécsényi Városi Művelődési Központ – Színházterem
3170 Szécsény, Ady Endre út 12.
A Magyar Országgyűlés 1991-es határozata értelmében március 15-e az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja és a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe. Ezen a napon osztják ki a Kossuth- és Széchenyi-díjakat.
Az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete ez a nap, amelynek célja a függetlenség kivívása és az alkotmányos berendezkedés megteremtése volt. 1848 első hónapjaiban Európa számos városában forradalmak törtek ki. Ez kedvező körülményeket teremtett ahhoz, hogy a magyarországi reformelképzelések törvényes úton megvalósuljanak.
A forradalmat indító március 15-e jelkép lett: a kivívott szabadság megőrzésének és az elvesztett szabadság visszaszerzésének szimbóluma. A magyarság 1860 óta nemzeti ünnepének tekinti ezt a napot, függetlenül attól, hogyan vélekedett erről a mindenkori államhatalom.
1848-ban ezen a napon nyomtatták a magyar sajtó első szabad termékeit, a Tizenkét pontot és a Nemzeti dalt. 1990 óta ez a napot a magyar sajtó napjaként is ünnepeljük.
Időpont: 2023.02.18. (Szombat)
Helyszín: Nosztalgia Múzeum udvara és a sétálóutca
3170 Szécsény, Haynald Lajos u. 8.
A városi farsangról készült kisfilm összefoglalója elérhető és letölthető.
VÁROSI FARSANG – SZÉCSÉNY 2023 kisfilm
A kisfilmet a Nemzeti Művelődési Intézet készítette.
Forrás: www.jogyakorlaton.hu
(a 75. adás, 13min 40sec időponttól
kezdődik a szécsényi farsangi összefoglaló)
A farsang a vízkereszttől (január 6.) húshagyókedd éjfélig, a hamvazószerdával kezdődő nagyböjtig (a húsvétot megelőző 47. napig) tartó időszak elnevezése. Hagyományosan a vidám lakodalmak, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemzik. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül (lásd: torkos csütörtök). A kereszténység előtti időkből származó farsangi mulatságokat az „erkölcsös” 16. és 17. században nem eredete, hanem bujaságot szimbolizáló szokásai miatt tiltották.
A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karnevált (riói karnevál, velencei karnevál), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.