Szécsényi Advent 2025 – Első gyertyagyújtás
Szeretettel hívunk mindenkit az idei adventi időszak nyitó rendezvényére, a Szécsényi Advent 2025 első vasárnapjára, amelyre 2025. november 30-án, vasárnap kerül sor.
🧺
15 órától: Adventi vásár a sétálóutcában
🎶 🕯
17 órától: Ünnepi műsor és gyertyagyújtás a város adventi koszorújánál, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola tanulóinak közreműködésével.
✨🕯
Kezdjük együtt az ünnepi várakozás időszakát – legyen a közös gyertyafény a hit és összetartozás jelképe!
Mindenkit szeretettel várunk!
Advent (ádvent, úrjövet) a keresztény kultúrkörben a karácsony napját (december 25-ét) megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig számított időszak. A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig (január 6-ig) tart. Advent első vasárnapja, amely Szent András napjához legközelebb eső vasárnap, egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti.
Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”. A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát. Régebben egyes vidékeken „kisböjtnek” nevezték ezt az időszakot.
Az adventi időszak
Advent a karácsony (december 25.) előtti negyedik vasárnappal – más megfogalmazásban a Szent András apostol napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnappal – veszi kezdetét, és karácsonyig tart. A görögkatolikusoknál – az 5. századi hagyományt megőrizve – hathetes az advent.
Advent első vasárnapja mindig november 27. és december 3. közé esik. Ez a nap három időszak kezdetét is jelenti: a keresztény egyházi év kezdetét, a karácsonyi ünnepkör kezdetét és természetesen az adventi időszak kezdetét. Az egyházi naptárban a hét vasárnappal kezdődik, így advent négy hete is a négy vasárnapot követi. Az utolsó hét hossza lehet egy nap (amikor a negyedik vasárnap december 24-re esik) vagy akár egy teljes hét is (amikor az utolsó vasárnap december 18-a).
December 24. az advent utolsó napja, még nem karácsony. Ennek megfelelően a régebbi egyházfegyelemben ez még böjti nap volt, így a nap hagyományos ételei (pl. hal, mákos guba) is böjtösek. A sötétség beálltával fokozódik a várakozás, mely a Jézus Krisztus születését ünneplő éjszakai misével ér véget.
Az ortodox kereszténységben a karácsonyt a húsvétihoz hasonló, negyven napos böjt előzi meg. Az utóbbi időben az ortodox keresztények körében is elkezdték a karácsonyi böjt időszakára annak latin nevét, az adventet használni.
Az adventi gyertyák a várakozás és a felkészülés szimbólumai. Négy gyertya jelképezi az advent négy hetét, és a következőket szimbolizálják: az első a hit (lila), a második a remény (lila), a harmadik az öröm (rózsaszín), a negyedik pedig a szeretet (lila). A lila szín a bűnbánatot, a rózsaszín pedig az örömöt jelenti, amely enyhíti a bűnbánatot a várakozás közepén.
